Sokan azt hisszük, az érzéseink „csak úgy” eltűnnek, ha nem foglalkozunk velük.
Pedig a test emlékezik – akkor is, ha mi már nem.
A fájdalom, a feszültség, az állandó fáradtság vagy egy szorító érzés a mellkasban sokszor nemcsak fizikai tünet – hanem egy fontos, régi üzenet.
A test ugyanis mindig beszél.
A kérdés csak az: figyelünk-e rá?
A test memóriája – amit az elme elnyom, a test őriz
„A test nem felejt” – írja Gábor Máté.
És ez nem csak szép metafora.
Gyerekként sokszor nem tudtuk vagy nem volt szabad kimondani, amit éreztünk.
Nem volt biztonságos sírni, félni, vagy nemet mondani.
Ezért megtanultuk elfojtani.
De ezek az érzések – a test szintjén – megmaradtak.
Az el nem sírt könnyek, a lefojtott düh, a be nem fejezett mozdulatok mind-mind lenyomatot hagytak.
Nem emlékszünk mindenre tudatosan – de a testünk emlékszik.
Miért tanuljuk meg elnyomni?
A legtöbbünk gyerekkorában természetes volt a visszajelzés:
„Ne hisztizz!”
„Ne bőgj már!”
„Ne fújd fel ennyire…”
Megtanultuk: az érzéseink nem kívánatosak.
Hogy a szeretet feltétele az, ha „nem vagyunk túl sokak”.
Így alakul ki az a reflex, hogy inkább nem érzünk.
Lecsendesítjük a testünk jelzéseit.
És ez sokáig segít is – hiszen így lehetett túlélni.
De felnőttként ezek az elfojtások már akadályoznak.
És a test egyre hangosabban próbál szólni…
Hogyan kezdhetünk újra figyelni a testre?
Sokan kérdezik: „Mit kell csinálni?”
A válasz egyszerű:
Nem kell „csinálni” – elég figyelni.
A testérzeti figyelem nem technika, hanem egyfajta odafordulás.
Nem szavakból áll, hanem jelenlétből.
Egy halk „odafigyelés” belül:
👉 Mi történik most a testemben?
👉 Hol érzem a feszültséget?
👉 Milyen ez az érzés? Puha? Kemény? Áramló?
Az Ultrarövid Terápiás konzultációk során gyakran épp ez az áttörés:
„Most érzem először, hogy hol van elakadva.”
Nem kell újramesélni a történetet – elég, ha kapcsolatba kerülünk a testünkkel.
A test nem ítél, csak jelez
A test soha nem büntet.
Nem akar „rosszat”.
Csak próbál segíteni – jelezni, terelni, ébreszteni.
És ha megtanulunk újra hallgatni rá,
elindul valami mélyen és igazán.
Nem mindig fájdalommal.
Néha egy sóhajjal. Egy kis oldódással.
Egy apró megkönnyebbüléssel, amire régóta vártunk.
👉 Mit üzenne a tested, ha figyelnél rá?
Sokszor nem is tudjuk, mit keresünk – csak érezzük, hogy valami nincs rendben.
Egy Ultrarövid Terápiás konzultáció során nem kell elemezned magad.
Nem kell éveken át visszajárnod.
Elég, ha ott vagy.
És hagyod, hogy a tested is szóhoz jusson.
🔗 Nézd meg, hogyan zajlik egy Ultrarövid terápiás konzultáció
