Miért olyan nehéz szembenézni az elfojtásainkkal?

UT_Egyutterzo_feltaras_terapia_blogcikk_4.png

Vannak élményeink, érzéseink, amelyeket mintha „láthatatlanná” tettünk volna magunk számára. Nem beszélünk róluk, nem emlékszünk rájuk pontosan – mégis alakítják a mindennapjainkat. Ezek az elfojtások sokszor a gyerekkorban alakultak ki, amikor nem volt biztonságos megélni bizonyos érzéseket. A kérdés: miért olyan félelmetes ma szembenézni velük, és hogyan segíthet az együttérző feltárás terápia, és az Ultrarövid terápiás konzultáció ebben?

Az elfojtás védelmi mechanizmus

A psziché egyik alapvető működése, hogy megpróbál minket megóvni a túl nagy fájdalomtól. Ha gyerekként azt tapasztaltuk, hogy a haragunk, a szomorúságunk vagy akár az örömünk nem elfogadható, akkor ezek az érzések „tiltólistára” kerültek.

Az elfojtás tehát eredetileg védelem volt – de felnőttként már sokszor akadállyá válik, hiszen távol tart minket a saját belső valóságunktól.

Miért félünk ma is tőlük?

Amikor valaki elkezd közeledni ezekhez az elfojtott részekhez, gyakran jelenik meg félelem:

  • „Mi lesz, ha eláraszt?”
  • „Mi lesz, ha kiderül, hogy nem vagyok elég jó?”
  • „Mi lesz, ha elveszítem a kontrollt?”

Ez a félelem teljesen érthető: hiszen egykor valóban nem volt erőnk szembenézni ezekkel az érzésekkel. Felnőttként azonban már megvan a kapacitásunk – csak a múlt reflexei még mindig bennünk élnek.

Hogyan segít az együttérző feltárás?

A Compassionate Inquiry és az Ultrarövid Terápia közös pontja, hogy nem erőltetik az áttörést.

  • Finoman, testérzeti fókuszon keresztül közelítenek.
  • Mindig tiszteletben tartják a kliens tempóját.
  • Nem „feltépni” akarják a sebet, hanem óvatosan rámutatni: itt van valami, ami figyelmet érdemel.

Ezért a folyamat közben a félelem fokozatosan csökken, és helyét átveszi a kíváncsiság, majd az enyhülés.

Példa a gyakorlatból

Egy kliens arról számolt be, hogy mindig feszült, ha konfliktushelyzetbe kerül. A felszínen haragnak tűnt – de amikor teret kapott a testérzeti figyelemben, kiderült, hogy mély szomorúság rejlik mögötte. Gyerekként nem lehetett sírnia, mert ezért megszidták. A szomorúság tehát elfojtódott – de a harag formájában újra és újra megjelent.
A felismerés után nem kellett „küzdeni” a harag ellen. A szomorúság elfogadása oldotta fel a belső feszültséget.

Az első lépés: biztonság

Az elfojtásokkal való munka nem arról szól, hogy mindent azonnal felszínre hozzunk. Az első és legfontosabb, hogy a kliens biztonságban érezze magát – legyen tér a lassú közeledéshez, és lehessen megtapasztalni, hogy a nehéz érzések elbírhatók.

Összegzés

Az elfojtások egykor megvédtek minket – ma azonban sokszor akadályoznak abban, hogy teljesebb életet éljünk. A velük való szembenézés félelmetesnek tűnhet, de együttérző kísérésben és testérzeti fókuszban óriási felszabadulást hozhat.

Zárás

Ha úgy érzed, nálad is jelen vannak elfojtások, amelyek akadályoznak a mindennapjaidban, érdemes megtapasztalnod, mit adhat egy Ultrarövid terápiás konzultáció.
További részletek ITT

Picture of Dr Utassy Gábor

Dr Utassy Gábor

Dr. Utassy Gábor Ultrarövid terápiás konzulens orvos vagyok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

dr-mate-gabor-gyermekkori-traumak

Dr. Máté Gábor és a gyermekkori traumák

Ez a blogbejegyzés Dr. Gábor Máté munkásságával foglalkozik, aki egy magyar származású kanadai orvos és szerző. Kiemelt szakértője a függőség, stressz, gyermekkor fejlődése és a test-lélek kapcsolata területeinek. Dr. Máté 20 éves tapasztalattal rendelkezik a családorvosi és palliatív ellátásban. Különösen sokat foglalkozott a drogfüggőkkel és mentális betegségekben szenvedőkkel. Ő az „In the Realm of Hungry Ghosts” és más bestsellerek szerzője, valamint a Compassionate Inquiry pszichoterápiás megközelítés megalkotója. A blog emellett érinti Dr. Máté és Dr. Buda László kapcsolódásait a gyermekkori traumák és azok felnőttkori hatásainak megítélésében.

Tovább olvasom »
humanisztikus pszichológia Carl Rogers

A Humanisztikus pszichológia és az Ultrarövid terápia

Ebben a bejegyzésben a humanisztikus pszichológia és az ultrarövid terápia (UT) összekapcsolódását vizsgáljuk. Megismerhetjük Carl Rogers pszichológus hozzájárulását és azt, hogyan alapozza meg a humanisztikus pszichológia a személyes fejlődés és önismeret fontosságát. Felfedezzük, hogy az UT hogyan integrálja ezeket az elveket a gyakorlatban, segítve az embereket abban, hogy rövid, mégis intenzív konzultációk során mély önismeretre és belső gyógyulásra tegyenek szert. A cikk érthető és befogadó stílusban közelíti meg ezt a különleges terápiás formát.

Tovább olvasom »